A Közép-Európai Egyetem és a Haza és Haladás Alapítvány közös nemzetközi konferenciájának – amely a Nemzet, közösség, politika: Magyarország és környezete a XXI. Században címet viselte – harmadik paneljét Bajnai Gordon volt kormányfő nyitotta meg.
Bajnai nemzetpolitikai korszakváltásra készül
Az Együtt 2014-PM választási szövetség vezetője szerint a nemzetpolitika kapcsán az az igazán fontos, hogy „mi szolgálja legjobban” a közösség érdekét, majd hozzátette: „felelős politikus nem cselekszik a nemzet érdeke ellen”. Bajnai úgy véli, hogy „a nemzet egy magasztos fogalom”, amelyhez azonban realistán kell közelíteni. Ennek kapcsán kijelentette: bölcsen mondta Martonyi János külügyminiszter, hogy Magyarország elemi érdeke Románia schengeni csatlakozása, hiszen ez a magyar-magyar kapcsolatokban is fellendülést hozhat. A legfőbb nemzeti érdek Bajnai szerint, hogy „jó legyen magyarnak lenni”, ám ehhez „korszakváltás kell”, ennek pedig egy igazán fontos alapelve van: „semmit róluk, nélkülük”. Bajnai úgy véli, hogy a nemzetpolitikában ez eddig nem érvényesült, hiszen a határon túli magyarokról születtek döntések, ám nélkülük – 2004-ben például rájuk hivatkozva tartottak referendumot, amelynek kampánya során „szociális irigységet” ébresztettek az anyaországi lakosság körében a külhoniakkal szemben.
Ezt követően Bajnai vázolta, hogy mely alapelvek mentén kívánják végrehajtani nemzetpolitikai korszakváltásukat. Bajnai szerint szükség lesz új alkotmányozási folyamatra, ám ennek során nem veszik majd el a határon túliak megszerzett jogait: a kettős állampolgárságot, illetve a szavazójogot. „Jogot vissza nem veszünk” – szögezte le a politikus, majd hozzátette: a belpolitikai csatározások külhonba történő exportja „súlyosan káros, nemzeti érdekünkkel ellentétes”, rombolja a helyi érdek-képviseleti képességet. Ehelyett a külhoniak saját érdekképviseletének támogatása kell legyen az elsődleges prioritás, nem az, hogy Budapestről jelöljük ki, ki képviselje az ottaniakat.
Bajnai szerint az egész nemzetet képviselő kormányra van szükség, a kormányok teljesítményének mércéje pedig mindig az, hogy a határon túl élőknek jobb, vagy rosszabb lehetőségük van-e magyarnak megmaradni a lakóhelyükön. Ennek biztosításához néha szükség lehet „kardcsörtetésre”: ha elnyomják a határon túliakat, ha nincs lehetőségük jogaik érvényesítésére, akkor van ennek helye a diplomáciában. Ám Bajnai szerint inkább a „higgadt diplomáciát” és a háttérből történő támogatást kell preferálni. Ugyanakkor a szervezett, rendezett és konstruktív jószomszédi viszonyra is szükség van Bajnai szerint. Ez azonban „nem lehet ürügy arra”, hogy a jó viszonyra hivatkozva ne lépjen fel a mindenkori kormány a külhoniakat ért jogsérelmek ellenében. Ezt követően a Haza és Haladás alapítója felsorolta, hogy mely területeken van szükség előrelépésre: az oktatás, nyelv gyakorlása, kapcsolattartás mindenképpen prioritást kell élvezzen, ehhez pedig aktív támogatáspolitikára van szükség, s ezeket a támogatásokat nem új, hanem már meglévő legitim intézményekhez kell eljuttatni Bajnai szerint.